Látnivalók az egri Bazilikában

VENITE ADOREMUS DOMINUM

   Az Egri Bazilika hazánk második legnagyobb temploma. Pyrker János László érsek, pátriárka építette, Hild József tervei alapján, klasszicista stílusban. A mestermunka e stílus egyik legszebb magyar képviselője.

Épült: 1831-36.
Fölszentelése: 1837. május 5-6.
Védőszentje: Szent János apostol-evangélista és Szent Mihály főangyal.
A bazilika tájolása: K-Ny
Külső hossza: 93 m, belső hossza 80 m, szélessége: 33 m, a nagykupola magassága: 45 m, Két haasábtornya: 54 m magas.

   Az épület három hajós, melyet középen egy kereszthajó metsz át, metszéspontban a nagykupolával. Az altemplom a kereszthajó alatt helyezkedik el.
   Az apszis - a szentély - a főhajó nyugati végében a főbejárattal szemben van. A főoltár képe Szent Jánost ábrázolja.
   A szentélyt püspöki trónus, főpapi, kanonoki székek övezik. Elől a szembemiséző oltár, bal oldalt a szószék, jobb oldalt a kisorgona található. A nagyorgona a kórussal, szintén a főhajóban található, a főbejárat fölött.
   A déli mellékhajó a Szent Mihály oltárral zárul, míg az északi oldalon a kovácsoltvas kapuval zárt Könnyező Mária Kápolna található.
   A bazilika impozáns külsejét már az elhelyezés is fokozza. A szemközti Líceummal egy tengelyen, közös teret alkot, mintegy közös szellemiséget hangsúlyozva.
   A főbejárathoz széles, kétszakaszos lépcsősoron jutunk, a korinthoszi oszlopok által tartott timpanon alatt. Itt található a betérő számára a felszólítás:

JERTEK IMÁDJUK AZ URAT!

 

AZ ALTEMPLOM

   "Az altemplom Hild József egyik legremekebb alkotása. A három helyiség a kereszthajó alatt fekszik. Legbelül egy nyolcszögletú helyiség közepén az építtető Pyrker érsek szívét rejtő vörös márvány sírkő. (...) A többi sírban érsekek és püspökök nyugszanak.
   A középső, kör alakú helyiség a kupola alatt helyezkedik el, amelynek közeppén egy oltárasztal áll, nyolc dór oszloptól körülvéve. Itt is sok nevezetes személy sírja található.
   A külső, téglalap alakú helyiség papok és világi hívek temetkezési helyéül szolgál."

Löffler Erzsébet

 

A NAGYORGONA

   A Székesegyház első orgonáját az 1864-ben elkészült új orgona váltotta fel.AZ új három manuálos orgonát Ludwig Mooser salzburgi orgonaépítő készítette, több más hazai (pl. az esztergomi székesegyházi) orgonával együtt. Ez az orgona 52 változatú (regiszteres) volt.
   A szinte játszhatatlanul nehéz billentése miatt (már Mooser is tervezte, ám halála megakadályozta) többször átalakították. Először csakszerkezetében (a könnyebb játszhatóság okán) az 1800-as évek végén a Rieger orgonagyár, majd 1912-ben, szerkezetében, hangterjedelmében és regiszterszám növelésével az Angster (pécsi) orgonagyár.
   Újabb bővítésre és jelentős átalakításra 1964-ben került sor: egy újabb manuál (a karzat mellvédjén található, ún. pozitív mű) megépítésével valamint elektromos vezérlés kiépítésével. Ezt a munkát budapesti orgonaépítő mesterek (Erdősi József, Gyömös László, Gonda Nándor) végezték. Ekkor már kereken 100 változata lett a hangszernek.
   Az ezredforduló évében újabb bővítésre került sor, az immár 104 regiszteres orgona egy újabb, az ötödik manuállal bővült. Ezt a munkát a Váradi és Fia budapesti cég végezte.
   Európa-hírű orgonánkat hazánk legnagyobb egy szekrényben levő orgonájaként tartjuk számon.

 

KÖNNYEZŐ MÁRIA KÁPOLNA

   Az északi torony aljában, a jobb oldali mellékhajó végében található kápolnába, a Kalmár István egri lakatosmester míves kovácsoltvas kapuján át juthatunk be.
   Az egri főszékesegyház felszentelése után 1881-ben, Lengyel Miklós nagyprépost megbízása alapján, a szűzanya tiszteletére, Szoldatits Ferenc festőművész romantikus stílusban festette ki a kápolnát. Az architektónikus részleteket Sassi Péter készítette.
   A nyolcszögletű kis zárt "ékszerdoboz" középpontjában, a szentségház fölött, az eredeti könnyező máriapócsi kegykép másolata található: a Szent Szűz a Kisded Jézussal. 1697-ben az eredeti kegykép Bécsbe került, a Szent Istvánról elnevezett székesegyházba. Az egri másolatot 1699-ben a lengyel származású Imrelszky Péter festette Telekessy István egri püspök rendeletére, mely már a korábbi katedrálisokat is díszítette.
   A jelenlegi máriapócsi kegykép ugyancsak az eredeti másolata, de ez is könnyezett 1715-ben és 1905-ben. Itt a kápolnában őrizzük azt a selyempárnácskát, amellyel az eredeti kegykép első könnyeit felitatták.
   Az oldalfalak s a felső kis kupola freskói Mária életének fő eseményeit ábrázolják. E kápolna a bazilika legszebben és legegységesebben kifestett zárt része.